Xenoösztrogének listája

A xenoösztrogének, vagyis külső ösztrogénforrások olyan testidegen anyagok, amelyek a környezetből a szervezetbe jutva fejtenek ki hormonszerű hatásokat. Ezek a káros anyagok szinte mindenhol, mindenben jelen vannak: a mosószerek, kozmetikumok, háztartási vegyszerek, takarítószerek, növényvédő szerek, élelmiszerek mind tartalmaznak olyan anyagokat, melyek nem csak a női nemi ciklust és a férfi nemzőképességet károsítják súlyosan, hanem pajzsmirigyproblémák, daganatos és egyéb betegségek okozói is.

A xenoösztrogének listája

  • DDT (diklór-difenil-triklóretán): rovarirtó szer. Használatát Magyarországon a 60-as években betiltották, de lassú felezési idejének köszönhetően a mai napig megtalálható a vizekben és a talajban. Mivel a fejlődő országokban még használható, a kávé, kakaó, dohány által továbbra is bekerülhet a szervezetünkbe. Közép-Amerikában, ahol gyakran használták, már akár 3-4 éves kislányoknák beindult a nemi érés.
  • DDE (diklórfenil diklóretilén): nagy hatású, már betiltott rovarméreg
  • Dioxin: gyártási, égési folyamatok mellékterméke. Zsírokban raktározódva halak, állati zsírok, húsok, tejtermékek , tojás révén kerül a szervezetünkbe. A fehérítő eljárás kovetkezményeként tartalmazza tampon, betét, WC-papír, pelenka, teafilter, szalvéta.
  • Parabének (metilparabén, etilparabén, izobutilparabén, butilparapén): kőolajszármazékok, melyek tusfürdők, kézkrémek, samponok, fogkrémek, hajfestékek, körömlakkok összetevői. Gyógyszerek, élelmiszerek is tartalmazhatják.
  • Triklozán: Fertőtlenítő adalékként szájvizek, dezodorok, tisztítószerek összetevője, de ezen kívül jelen lehet ruházati termékeken, konyhai eszközökön, bútorokon, műanyagokon, szőnyegeken stb. is.
  • Ftalát-vegyület: műanyagot ruganyosító vegyület, melyet már több országban betiltottak.
  • BPA (biszfenol A): műanyag palackok, evőeszközök, fém konzervdobozok tartalmazzák.
  • Heptaklór, hexaklórciklohexán (lindane), metoxi-klór, pentaklórfenol: rákkeltő rovarirtó szerek.
  • etinilösztradiol : szintetikus ösztrogén, a fogamzásgátló szerek használatával vizelettel kerül a táplálékláncba.
  • nonilfenol származékok: ipari felületaktiv anyagok; emulziós anyagok polimerizáláshoz; laboratóriumi mosószerek; rovarirtó szerek). Az EU-ban betiltották.
  • PCB (poliklórozott bifenil): rovarölő szerekben, optikai fehérítőkben, műanyagokban, oldószerekben, festékekben, stb. USA-ban 1976-tól, EU-ban 2001-től betiltott.
  • alkilfenol-etoxilátok: gumi, oldószerek, bevonatok. EU-ban már visszaszorítva;
  • atrazin: gyomirtószer. EU-ban betiltott;
  • dieldrin: rovarirtó. Már világszerte betiltott;
  • 4 metil-benzilidén: faktoros napozókrémek alkotórésze. USA-ban betiltva;
  • butil-hidroxi-anizol (E-320): élelmiszer tartósítószer;
  • endoszulfán: a klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek hatóanyaga;
  • eritrozin (E127): élelmiszer színezék. Betiltott az EU több országában;
  • fenszulfotion (red dye): ételszínezék. Testvérei, a Dye nr. 2 és 4. Betiltva USA-ban;
  • DEHP: A PVC-ben található legveszélyesebb lágyítószer;
  • propil-gallát (E-310): avasodás-gátló, élelmiszerekben és kozmetikumokban

Miért létfontosságú a xenoösztrogének használatának kerülése?

A xenoösztrogének táplálkozás révén, a bőrön keresztüli felszívódással, valamint belégzés útján kerülhetnek a szervezetünkbe. Sokszor csak akkor derül fény a kemikáliák káros hatására, amikor meddőséggel küzdő párok próbálják meg felgöngyölíteni problémáik okait. A manapság oly gyakori ciszták, endometriózis és egyéb női megbetegedés, valamint túl korán megjelenő menstruáció szintén sok esetben a xenoösztrogének számlájára írható. Ezek a káros anyagok már kora gyermekkorban komoly problémák előidézői lehetnek. Annyit tehetünk, hogy minden esetben próbáljuk meg elkerülni, de legalább csökkenteni ezeknek a termékeknek a használatát.